2012. január 25., szerda

Boldogság utánérzés

http://images.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1148787
Ma reggelre boldogságos bejegyzéssel örvendeztetett meg kedves ismeretlen ismerősöm: BLOGDOGVAGYOK
Mint mindig, most is élvezettel olvastam írását. de kénytelen vagyok ellentmondani egy-két dologban.
Először is : szerinte "a boldogság
 egyfajta zúdulásszerűen bekövetkező beteljesülés-érzet." /A többit ld. a linkelt oldalon./
Ez jelzetten szubjektív megközelítés, mégis kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy bár sokáig én is így gondolkoztam a boldogságról, mára már ki merem jelenteni,:
A BOLDOGSÁG NEM PILLANATNYI ÉRZET, HANEM ÁLLAPOT.
Mindaz a változatos tálalás, amivel olyan érzékletesen és szellemesen látleletet nyújtott a jelenleg érvényes boldogság megközelítésekről mutatja, hogy mit gondol az emberek nagy része arról, hogy mikor is lenne boldog: majd ha ezt, meg azt eléri. Vagyis: MAJD! Nem: MOST!
Nem arra figyelve, azzal megelégedve ami most a rendelkezésére áll, hanem mindig továbbtolva a mércét, amit szerinte el kell érnie ahhoz, hogy megengedje magának, hogy boldog legyen.
Miért is nem MOST?
Miért kell bármire is várni ahhoz, hogy boldognak érezhessem magam azért, mert élek, egészséges vagyok, körülvesz a szépség lépten-nyomon / ha hajlandó vagyok meglátni /, hogy sok ember visszamosolyog, ha mosolyra méltatom, hogy csak rajtam múlik, hogy hogyan közelítek emberekhez, helyzetekhez, problémákhoz?
Bárki bármit is mond, bármennyire próbálja a média elriasztani egymástól az embereket, a szívből jövő szándékok szívből jövő válaszokat generálnak!
Sokszor a boldogságunk megtartásához erőre, hitre, kitartásra van szükség, de sokszor elég egy mosoly, egy jó szó, hogy megszilárdítsuk egymást.
A boldogság egy állapot, amit mi magunk tudunk létrehozni magunkban. Nem csúcsra repítés, mert onnan törvényszerű a zuhanás is.
A boldogság a boldogtalanság hiánya.

U.i.: Természetesen az életünkben folyamatosan szembejöhetnek olyan helyzetek, emberek, amikor nem ezt tapasztaljuk. Ez nem azt jelenti, hogy a fent írtak nem állják meg a helyüket, hanem azt, hogy még vannak, akik nem ébredtek ennek tudatára. :)