masternewmedia.org
Jó múltkorában olvastam arról, hogy az idő voltaképpen rugalmas. Mint tudjuk, valójában nem is létezik, a tudatunk által szabályozható.
Történt egy reggelen, hogy ránéztem az órára, és azt láttam, hogy 7 percem van munkakezdésig, ám maga az út a munkahelyemre legjobb esetben is több, mint 10-12 perc. Na, mondom, itt a lehetőség lefolytatni a nagy kísérletet, elvégre ugye, a tétel bizonyítás nélkül nem sokat ér. Lássuk: valóban flexibilis-e az idő?
Tekertem, mint őrült, miközben tudatosítottam, hogy az idő áll, én pedig haladok benne, gyorsabban, mint ahogy a környezetem működik. Jókat vigyorogtam magamban.
Ennél jobban csak akkor vigyorogtam, mikor bezuhantam az ajtón, ránéztem az ottani órámra, és azt mutatta, hogy 7 percem van munkakezdésig.
Na, jó, az óra egy kicsit késett, és volt egy enyhe hátszelem, de akkor is! :))
Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy azt olvasom, hogy a 5. dimenzió rezgéstartománya már rendelkezésünkre áll. Ez érthetőre fordítva azt jelenti, hogy a teremtéseink, /vagyis mindaz, amit a gondolataink által létrehozunk/, már időkorlátok, időeltolódások nélkül megvalósulnak. Hogy mégis miért nem tapasztalunk meg ebből semmi? Mert nem tudunk róla. Azt tudjuk, hogy a 3. dimenziós törvények szerint élünk, a dolgok úgy működnek, ahogy eddig megszoktuk, és teremtéseinkkel létre is hozzuk a megszokott 3. dimenziónkat.
Kalandorok! Játékra fel! Nézzük, működik-e ami lehetetlen? Vagy amit annak hittünk eddig? Vevő vagyok minden ezzel kapcsolatos infóra! :)
